A Facebook, amely ma a nagyobb anyavállalat, a Meta Platforms része, jelentős fejlődésen ment keresztül, mióta 2004-ben megalapította Mark Zuckerberg és főiskolai szobatársai a Harvard Egyetemen. Az évek során, ahogy a Facebook globális technológiai erőművé terjeszkedett, a tulajdonjogával kapcsolatos kérdések összetettebbé váltak. Bár nyilvánosan forgalmazzák, a Facebook irányítása továbbra is Mark Zuckerberg kezében van, aki jelentős hatalmat őriz a vállalat irányítása és döntései felett. Ez a cikk azt mutatja be, hogy ki a Facebook tulajdonosa, hogyan épül fel a tulajdonosa, és kik a fő részvényesek, akik befolyásolják ezt a közösségi médiaóriást.
Mark Zuckerberg, a Facebook társalapítója tartja fenn a legnagyobb részesedést a cég felett. Noha nem ő birtokolja a társaság teljes részvényeinek többségét, egy speciális részvényosztály birtokában van, amely a szavazati jogok nagyjából 60%-át biztosítja számára. Ez páratlan befolyást ad Zuckerbergnek a Facebook stratégiai irányvonalára és hosszú távú céljaira. Zuckerberg tulajdonjoga vita tárgyát képezte, mivel sok kritikus azzal érvel, hogy ez a sok kontroll egy személy kezében elfojthatja a külső bemenetet. Vezetését azonban a Facebook szélsőséges felemelkedéséért is betudják.
2021 októberében a Facebook Meta Platforms névre változott, jelezve a „metaverzum” fejlesztése felé történő elmozdulást. A változás ellenére a vállalat tulajdonosi szerkezete nagyrészt változatlan marad, továbbra is Zuckerberg irányítja. A Meta Platforms immáron más leányvállalatok mellett magában foglalja a Facebookot, az Instagramot, a WhatsApp-ot és az Oculust, így diverzifikált technológiai konglomerátummá válik. A Meta részvényesei között vannak intézményi befektetők, fedezeti alapok és egyéni befektetők, de Zuckerberg egyedi részvénystruktúrája biztosítja az ellenőrzést.
Bár Mark Zuckerberg jelentős hatalommal rendelkezik, a nagy intézményi befektetők, mint például a Vanguard Group és a BlackRock szintén birtokolják a Meta részvényeinek jelentős részét. Ezek a pénzügyi cégek a legnagyobb részvényesek a saját tőke tekintetében, de szavazati erejük Zuckerbergéhez képest korlátozott a sajátos részvényosztálya miatt. Az intézményi tulajdon kulcsfontosságú a tőzsdei bizalom fenntartásához és a Meta Platforms pénzügyi stabilitásának biztosításához.
Nem valószínű, hogy a Facebook tulajdonosi köre drámai módon megváltozik a közeljövőben. Amíg Zuckerberg megőrzi többségi szavazati jogát, továbbra is ő irányítja a cég jövőjét. Azonban ahogy a Meta olyan új technológiákra diverzifikálódik, mint a virtuális valóság és a metaverzum, a részvényesek befolyása fejlődhet. A közösségi média platformjainak a társadalomra gyakorolt befolyása feletti növekvő nyilvános ellenőrzés hosszú távon az irányításban és a tulajdonviszonyokban bekövetkező változásokat is befolyásolhatja.
Ahogy a Facebook folyamatosan növekszik és fejlődik, továbbra is kérdéses, hogy csökken-e Zuckerberg irányítása a jövőben. Egyelőre kevés jel utal arra, hogy lemond, vagy csökkenti befolyását. Mivel azonban a technológiai ipar egyre növekvő ellenőrzéssel és szabályozással néz szembe, lehetséges, hogy olyan külső tényezők, mint például az állami beavatkozás vagy a részvényesi aktivizmus, hatással lehetnek a Facebook tulajdonosi szerkezetére. Sokrétű a kérdés, hogy kié a Facebook. Míg Mark Zuckerberg továbbra is a platform mögött álló domináns erő, a tulajdonjog megoszlik az állami befektetők és az intézményi érdekelt felek között. A Meta Platforms Inc.-re való áttérés csak megerősítette Zuckerberg ellenőrzését, egyértelművé téve, hogy továbbra is ő fogja alakítani a cég jövőjét. A folyamatosan fejlődő technológiai környezetben azonban érdekes lesz látni, hogyan alkalmazkodik a Facebook tulajdonosi szerkezete az elkövetkező években.
Mark Zuckerberg a Meta teljes részvényeinek körülbelül 13%-át birtokolja. A B osztályú részvények többségével azonban ő rendelkezik, ami a szavazati jog mintegy 58%-át biztosítja számára, lehetővé téve számára, hogy megőrizze ellenőrzését a társaság felett.
A Facebook 2012-es IPO-ja lehetővé tette a nyilvánosság számára, hogy A osztályú részvényeket vásároljon, így a társaság nyilvánosan forgalomba került. Miközben új befektetőket hozott a körbe, Zuckerberg megtartotta az irányítást azáltal, hogy a B osztályú részvények többségét birtokolta magasabb szavazati joggal.
Az olyan intézményi befektetők, mint a Vanguard Group, a BlackRock és a Fidelity, jelentős mennyiségben birtokolják a Meta nyilvános részvényeit. Bár Zuckerberghez képest nincs jelentős szavazati joguk, a részvényesi gyűléseken keresztül befolyásolhatják a vállalat pénzügyi teljesítményét, és beleszólhatnak az irányításba.